Valami új a nap alatt!

AZ EMBEREK CSAK AKKOR VÁLTOZTATNAK SZOKÁSAIKON HA AZ ELKERÜLHETETLEN,

VAGY MEGÉRI!

Az emberiség történetét a föld két legbonyolultabb rendszerének viszonya határozza meg. Az ökoszisztéma és az emberi társadalom. A kérdés az, hogy sikerül e létrehozni közöttük az egyensúlyt.  A bioszféra beteg. Bolygónk úgy viselkedik, mint egy fertőzött beteg.
letöltés (13)Kritikus ponthoz értünk. Kezünkben a világ sorsa, és a rossz döntéseket hozunk. Azt az ökológiai rendszert pusztítjuk el, amelyik életet adott nekünk. Gyakorlatilag öngyilkosságot követünk el. Elpusztítjuk a természetet, de ezzel magunkkal is végzünk.

Korunk legnagyobb kihívása bolygónk ökoszisztémájának összeomlása, és az áttérés kérdése a fenntartható fejlődésre.

Alapvető tévedésben vagyunk akkor, amikor azt hisszük, hogy az ember a természet felett áll. Valójában mi magunk vagyunk a természet. A kultúránk arra a hitre épül, hogy az ember a föld legfejlettebb élőlénye, a bolygó ura, és a sorsa nincs hozzákötve a természet sorsához. Az az elgondolás, hogy nem vagyunk a természet része kóros, hiszen a természetből nem lehet kiszakadni.

Miért pozitív a gondolat az elme számára, hogy nem a természet része?

Azért, mert hozzáállásunkat leginkább az önzés, a gazdasági, és az éppen aktuális politikai helyzet határozza meg. Ha meggondoljuk hány ország veszi komolyan a közelgő természeti katasztrófát? Nagyon kevés! Ha durván beavatkozunk a természetbe, annak meg kell fizetni az árát.

koszoslábA 18-19. században a természetre, mint nyersanyag forrásra kezdtünk tekinteni, olyan nyersanyag forrásra, amely kimeríthetetlen. Ebből következett a korlátlan növekedés és terjeszkedése elmélete.

Az emberi történelem legnagyobb részében a napot használtuk energiaforrásnak, aztán felfedeztük, hogy a föld mélye az ősi napsugárzás készleteit rejti. És elkezdtük kibányászni. Ezért tudott ennyire nőni a népesség, ezért tudunk mindenkit étellel és itallal ellátni, mert a 300-400 millió évvel ezelőtt elraktározódott napfényt használjuk fel, a földből bányászott fosszilis energiahordozók formájában. Ha vissza kellene térnünk technológia nélkül, a közvetlen napfény felhasználásra, a bolygó nem tudna 0,5 maximum 1 milliárd embernél többet eltartani.

 

images (3)Amikor áttértünk a fosszilis tüzelőanyagok használatára ördögi körbe kerültünk. Egyre jobban függünk ezeknek az energiahordozóknak a kitermelésétől. És ez a tendencia vezetett ahhoz a világ szintű válsághoz, melyeket általában klímaváltozásnak, vagy globális felmelegedésnek nevezünk.

Mi történik, ha nem figyelünk a széndioxid kibocsátásra? Mi történik, ha bolygónk átlaghőmérséklete több fokkal megemelkedik és olyan helyzet áll elő, amire régóta nem volt példa? Az utóbbi években az írott történelem legmagasabb átlaghőmérsékleteit mérték. Néhány fokos hőmérséklet emelkedés nem tűnik soknak, pedig mindössze ennyi kellett a legutóbbi jégkorszak befejeződéséhez. Lehet, hogy újabb néhány fok katasztrofális változásokat indít el.

Az emberi tevékenység egyik legsúlyosabb következménye a globális felmelegedés, amelyet a fosszilis energiahordozók elégetése okoz. Megvan a veszélye annak, hogy a felmelegedés megállíthatatlanná válik, bár lehet, hogy már az. Az aszály, és az erdők pusztulása csökkenti a széndioxid újra feldolgozását. A tengerek felmelegedése miatt nagy mennyiségű, a fenéken lerakódott, széndioxid juthat a légkörbe. Emellett a sarkkörök olvadó jég takarója miatt kevesebb napenergia lökődik vissza az űrbe, ami tovább emeli a föld átlaghőmérsékletét. Nem tudjuk, meddig megy el a globális felmelegedés, de a legrosszabb forgatókönyv szerint a bolygónk olyan lesz, mint a Vénusz. 250 fokos átlaghőmérséklettel és kénsavas esőkkel. Ez az emberiség kipusztulását jelentené.

 

images (2)A földön természetesen is működik az üvegházhatás a víznek, a széndioxidnak, és a metánnak köszönhetően, amelyek 15 fokkal emelik meg bolygónk átlaghőmérsékletét. Ez pozitív jelenség. A gond ott kezdődik, hogy az emberiség egyfajta szemétlerakónak használja a légkört. Olyan anyagokat enged bele, amelyek másképp nem jutnának a légkörbe. Mi tartozik ide: széndioxid, metán, mesterséges vegyületek, és az ózont is károsító CFC gázok. Ahogy növekszik a mennyiségük, fokozzák az üvegházhatást. A folyamattal kapcsolatban nincsenek kérdőjelek minden része jól ismert, a legnagyobb gond az, hogy a folyamat egyre gyorsul.

 

 

A globális felmelegedés, a klímaváltozás nem hit kérdése, itt pontosan dokumentált tényekről beszélünk!

A tudományos világban teljes az egyetértés a globális felmelegedés bizonyos aspektusaival kapcsolatban. Létezik a jelenség? Kétségkívül. Közrejátszik benne az emberi tevékenység? Biztosan. Ebben nincs vita.

Kétségtelen, hogy a természetes változások nagyságrendje eltörpül az emberi beavatkozás miatt végbemenő változásoké mellett.

A földön bekövetkező természetes hőmérséklet emelkedés eddig, a legújabb kutatások szerint 0,7 fok.

images (5)Az Arktisz jégtakarójának húsz százalékos elolvadása elég volt ahhoz, hogy 15 százalékkal növekedjen a hurrikánok forgási sebessége és tartóssága.

A klímaváltozás erős és alapvető hatást gyakorol a víz körforgására. Meg fogja változtatni a csapadék eloszlását, ami nagy valószínűséggel növeli az árvizek és a szárazságok bekövetkezésének az esélyét. A folyók vízjárása is meg fog változni. Ez drámai hatást fog gyakorolni az emberiség vízgazdálkodására.

A globális felmelegedés, illetve az emiatt bekövetkező klímaváltozás, veszélyezteti az élelmiszer ellátást, a vízellátást, megemelkedhet a tengerek vízszintje, és újabb és újabb katasztrofális viharok sújthatnak le ránk.

images (15)A század közepére körülbelül százötven millió ember válhat menekültté.

A szénvegyületek nem csak a légkörben dúsultak fel, hanem az óceánokban is nagy mennyiségben rakódtak le. Az erdő és a talajpusztulás, a mocsarak kiszáradása, és a hasonló jelenségek összeadódnak és magát az életet fenyegető katasztrófát vetítenek előre.

A fő probléma az hogy a bioszféra pusztul és a pusztulása egyre jobban gyorsul. A különböző életközösségek jelentik a klíma stabilitásának az alapját. A korallszirtek, az erdők, a földalatti vízkészletek, a talaj állapota, a biológiai sokszínűség. A rendszerek bonyolultak, de a helyzet az, hogy egyik sem fejlődik, sőt még csak a stabilitásukat sem tudják megőrizni, pedig ezek jelentik minden élet alapját.

Minden mindennel összefügg.

A légszennyezés elől nem lehet elmenekülni, hatásai a levertségtől a fejfájáson át az asztmáig terjed, amelyről 20 éve még senki nem beszélt. Fél évszázad alatt a nagytestű halak 90 százalékát irtottuk ki. Sok millió tonna mérgezőanyagot engedünk az óceánok vizébe! De a mérgező anyag vissza jut hozzánk. Bizonyos halfajtákban felgyülemlik a higany, a nehézfémek, a gyomirtók, a rovarirtó szerek.

letöltés (5)Az olyan széles körben használt vegyületek, műanyagok, mesterséges színezékek, és a rovarirtó szerek nagy valószínűséggel felelősek a rák, az idő előtti öregedés és az egyéb súlyos betegségek kialakulásáért. A szennyezésnek olyan betegségek kialakulásában van szerepe, mint az autizmus, a gyermekkori rák, gyermekkori cukorbetegség, a gyermekkori viselkedési problémák. Ma már, az Alzheimer kórt is ide sorolják. Aztán ott van a hererák, a prosztata és a mellrák egyre gyakoribb kialakulása.

 

Az élelmiszerek lassan annyira szennyezettek, hogy ehetetlené válnak, ráadásul a mennyiségük is folyamatosan csökken.

A világ 70 országában egyáltalán nem maradtak erdők. Az esetek többségében az erdők nem nőnek vissza. Füves életközösségek veszik át a helyüket, vagy erdőirtásnál elindul az elsivatagosodás. Ha kipusztítják a hegyek erdőit, eltűnnek a folyók, az eső kiszámíthatatlanná válik, elpusztul a termés és hamarosan beköszönt az éhezés.

Számítások szerint a termőtalaj 30 százaléka van súlyos eróziónak kitéve. A mezőgazdaság olyan ökológiai erőforrást tesz tönkre, amely legalább annyira nem megújulónak tekinthető, mint az olaj.

letöltés (4)A fákkal kapcsolatban ritkán merül föl a víztárolási kapacitás kérdése, pedig néhány tíz centiméter vastagságú talajrész, akár 215 ezer liter vizet is tárolhat. Ez a víz nem mosódik le, hanem megtisztul és szabályozottan kerül vissza a körforgásba. Vágjuk ki ezt a fát, és az eredmény árvíz és talaj pusztulás. 215 ezer liter víz fog hiányozni a helyi vízkincsből, a lezúduló ár pedig tönkreteszi a településeket és végső soron az óceánt szennyezi.

 

 

 

images (9)Könnyen átbillenthetjük az óceánt egy másik állapotba. Az óceán egészségének a kulcsa a víz körforgása, amelyben a felszíni víz a mélybe bukik, a mélyben levő víz pedig felkerül a felszínre. Elképzelhető, hogy az óceán felszínének a felmelegítésével kikapcsoljuk ezt az áramlási rendszert, ezzel az egész felszín halott és mozdulatlan víztömeggé változik. Ennek következtében a fajok 95 százaléka kipusztul. Az életet jelentő ökoszisztéma pusztulásnak indult. Az elmúlt 30 év csak vereségeket hozott a globális felmelegedés elleni háborúban.A kérdés adott, mi akadályozza a változást?

 

images (17)A pusztításért elsősorban a globális vállalatokra épülő gazdaság a felelős. Az emberiség mindig is mohó volt, és ezaz amit tökélyre fejlesztettek a multinacionális vállalatok. Ők a felelősek azért, hogy az emberiség elpusztítja saját szülő bolygóját, a földet.

 

images (18)Az ökológiai rendszerek, az erdők, a vizek nem rendelkeznek jogokkal. Tulajdontárgyak, amelyeket meg lehet venni, el lehet adni, tönkre lehet tenni. Ebben a jogrendszerben vagy személy valami, vagy tulajdon. A természet az utóbbi kategóriába tartozik. Emiatt aztán, hiába készült rengeteg anyag arról, hogyan lehetne megoldani a gondokat, hogyan válhatna fenntarthatóvá a mezőgazdaság, a közlekedés, hogyan kellene megváltoztatni a termelési módszereket, milyennek kellene lennie a természetet tiszteletben tartó gazdaságnak, ha képtelenek vagyunk törvénybe iktatni ezeket az elveket. Ennek az az oka, hogy az alkotmány, a kisebbség, a cégek kezébe helyezi a döntés jogát a többség rovására. Emiatt nem tudjuk meghozni a kellő döntéseket. Az igazság az, hogy a politikusok nagyon is készségesek, csak éppen a tőke, a globális vállalatok készséges kiszolgálói. Törvénybe kell iktatni a természet jogait!

Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy a globális gazdaság egy nagyobb rendszer alrendszerre. Ez a nagyobb rendszer nem más, mint a bioszféra, amelynek a gazdaság csak alrendszere. A gond az, hogy az alrendszer (a gazdaság) teljes mértékében növekedés orientált (ez a lényege), miközben a nagyobb rendszer a bioszféra mérete nem változik. Emiatt azonban a gazdaság csak a bioszféra rovására tud növekedni. Ez a növekedés ára. Ha nagyobb gazdaságot akarunk, fel kell adnunk valamit a bioszférából, ez elkerülhetetlen.

letöltés (7)

A közgazdászok nem veszik be az egyenleteikbe mindazt, amit a természet ingyen végez el nekünk, és amire a technológiánk soha nem lenne képes. Jó példa erre a virágok beporzása. Mennyibe kerülne oxigénné alakítani a széndioxidot? A növényzet ezt ingyen végzi el helyettünk. Durva becsléssel, évi 35 trillió dollárba kerülne a természet kiváltása egy régebbi tanulmány szerint, amikor a világ összes gazdaságának termelése évi 18 trillió dollár volt. Tehát a természet kétszer annyi szolgálatot tesz nekünk, mint a gazdaság. A hagyományos közgazdaságtan ezt figyelmen kívül hagyja. Az elmúlt évtizedekben a jövő vállalat vezetőinek azt tanították, hogy az üzleti tevékenység célja a növekedés. Pedig ez nem cél, hanem eszköz.

 

images (20)

Újra kell gondolnunk az ipar működését. Ma az ipari folyamatok ijesztő mennyiségű hulladékot termelnek. Egy teherautónyi késztermék előállítása, 32 teherautónyi hulladék termelődésével jár együtt. A rendszer hulladéktermelésre van optimalizálva. Ezzel a gyakorlattal nyilvánvalóan szakítanunk kell.

Mi fogyasztók, mennyiben járulunk hozzá a bioszféra elpusztításához?

 

A probléma gyökere nem a technológia, nem a túl magas széndioxid kibocsátás, a globális felmelegedés vagy éppen a környezetszennyezés. Ezek “csak” a probléma tünetei. Az igazi problémát az emberiség gondolkodásmódja jelenti. A társadalom beteges gondolkodása okozza minden bajunkat.

images (23)Mindannyian az 5 milliárd dolláros reklámipar termékei vagyunk. Mire egy átlagos gyerek eljut az egyetem első évéig, több ezer órányi hirdetést néz végig a televízióban. Egy kutatás kimutatta, hogy a fiatalok több ezer cég logóját képesek azonosítani, de alig tíz, a lakóhelyükön őshonos növényt vagy állatot ismernek. Fogyasztók vagyunk, akik nem is tudják, mi folyik a kulisszák mögött.

 

A fejlett világban az emberek munkával és fogyasztással töltik az idejüket. Egy átlagos ember hetente ötször megy vásárolni, és az ideje nagy részében erre keresi a pénzt. A globális gazdaság fenntartása egyre fáradtságosabb, egyre nehezebb lépést tartani a szomszédokkal. Minden egyre nagyobb, a kocsink, a házunk és közben kifutunk az időből és a fontos dolgokra már nem jut erő. Fogalmunk sincs, hogy néz ki a világ nagy része.

letöltés (8)A civilizációnk hajtómotorja jelenleg a fogyasztás. Fogyasztói demokráciában élünk. A kormányoknak meg kell adni azt az embereknek, amit akarnak, az emberek pedig a fogyasztói javakra vágynak, lehetőleg minél többre, most azonnal. Az emberek szeretnek fogyasztani. Prédikálással nem lehet őket rávenni a bolygó megmentésére.

A korlátlan birtoklásról a teljes életre kell áttenni a hangsúlyt. Kulturális változásra van szükség.

 

 

Társadalmunkban a média vált a fő információs csatornává. Elvesztettük a kapcsolatunkat a földdel. Nem vagyunk kapcsolatban a túlélésünk feltételét jelentő forrásokkal. images (29)A nyugati fejlett társadalmakban kevesen termelik maguk az élelmiszereiket, kevesen tanulnak saját tapasztalataikból, és egyre kevesebben hoznak döntéseket a családban generációk alatt felhalmozódott tudás alapján. Teljes egészében mesterséges környezetben élünk elszakadva a természettől, és a távolról érkező információkra vagyunk utalva.

Reggeltől estig tompítjuk az érzékeinket zajjal, hangos zenével, villogó fényekkel. Már senki sem látja a szépséget, és ha valaki eljut ebbe az állapotba, elkezd pót szereket keresni. Folyamatosan elégedetlenek vagyunk, de közben azt érezzük, hogy elveszítettünk valamit, csak éppen nem tudjuk mit. A világ szépsége veszett el és kompenzációként megpróbáljuk meghódítani és birtokolni.

 

letöltés (9)Az űrből jól látszik, hogyan változtatta meg a földet az emberiség. Szinte minden rendelkezésre álló földdarab művelés alatt van, vagy épületek állnak  rajta. A jégsapkák zsugorodnak, a sivatagok terjeszkednek. A föld már nem sötét éjszakánként. Hatalmas területek vannak megvilágítva, ami annak a jele, hogy az ember kritikus szinten facsarja ki a bolygó erőforrásait, ám igényei folyton növekednek. Nem folytathatjuk a levegő, az óceánok, és a föld szennyezését és kizsákmányolását, az erőforrások korlátozottak.

Fogalmuk sincs arról, meddig rombolható a biodiverzitás, mielőtt az egész rendszer elkezdene szétesni. Az élet egy pillanatra sem fog eltűnni, ugyanakkor biztos, hogy a tápláléklánc tetején állva mi vagyunk a legsebezhetőbbek. Jó tudni, hogy a valaha élt fajok 99,999 százaléka mára kihalt. A kihalás az élet természetes része. A tragédia az, hogy fiatal faj létünkre nemcsak a saját pusztulásunkat siettetjük, de az ENSZ kutatásai szerint, éves szinten 50 000-55 000 faj pusztul ki, az emberi tevékenység következményeként.

letöltés (10)Az embereknek tudatosítaniuk kellene magukban, milyen globális erők fogják radikálisan átrendezni az életüket. A civilizációnk és minden olyan dolog fennmaradása a tét, amiért küzdöttünk. Hosszú évezredek minden vívmánya került veszélybe, és pillanatok alatt elenyészhet, az erőszak és az igazságtalanság tombolásában.

Azt a valamit pusztítjuk el, ami a jövő generációinak a boldog és egészséges életet biztosítaná? Kétségtelenül igen. Nem a bolygót kell megmenteni, hanem a lehetőséget, hogy az utódaink itt élhessenek, és a boldogságot kereshessék, hiszen ez került veszélybe.

Globális és nem emberi perspektívából nézve lehet, hogy tényleg ütött az utolsó óra. Lehet, hogy valóban ez az utolsó images (30)lehetőség a beavatkozásra, mert tömeges kihalás fenyeget. Megbomlott az egyensúly, mert az egyik faj olyan sokat vesz el az erőforrásokból, hogy a többinek az életben maradáshoz sincs sok esélye.

A most élő generációnak el kell köteleznie magát a viselkedése megváltoztatása mellett, mert az ökológiai válság mostanra globálissá vált.

Egyesek azt mondják, hogy a fenntartható életmód érdekében vissza kell térnünk az erdőbe, állatbőrbe kell burkolóznunk, gyökereken és bogyókon kell élnünk.

Nos, a technológiáról nem szabad lemondani. A kérdés az, hogy tudjuk ötvözni a tudományt, a technológiát és a kultúrát egy olyan új kultúra létrehozására, amely a tudás felhasználásával és továbbfejlesztésével, fenntartható életmódot tesz lehetővé.

Megadatott a mi generációnknak a világ átformálásának lehetősége.

images (19)A földön 6,4 milliárd ember él, ami azt jelenti, hogy újra kell értelmezni a dizájn fogalmát. Új hozzáállásra van szükségünk és ebben a dizájn lehet az úttörő. A felhasznált anyagokat értékesnek kell tekintenünk és zárt rendszerekről gondoskodnunk ahol mindent újrahasznosítunk. Az energiának megújuló forrásból kell származnia, pl. a napból. A vizet meg kell tisztítani, mielőtt visszavezetnénk a természetbe. Méltányosan kell bánnunk embertársainkkal. Az eldobható dolgok tömeggyártásáról, át kell térnünk a tömeges újrafelhasználásra, ami nem szemétnek, hanem értékes nyersanyagnak tekint minden elérhető forrást.

Hogyan készítjük a dolgokat? Az ipari eljárásaink szöges ellentétben állnak azzal, ahogy a természet alkotja az új anyagokat. Kíméletesen, vízből, szobahőmérsékleten. Ez a jövő gyártás technológiája. A tudósok máris elkezdték másolni ezeket a módszereket.

A gombák a molekula szétbontás legnagyobb mesterei a természetben. Ők közvetítenek az élet és a halál között. Humuszt termelnek és a tápláléklánc az ő tevékenységükön alapul. Felhalmozzák a nehézfémeket és a segítségükkel images (31)semlegesíteni lehet a szennyezéseket.

A modell megvan az ipar számára és ez nem más, mint a természet. A természetben ugyanis nincs hulladék, és az iparban is ugyanez a célkitűzés.

Milyen funkciókat lát el egy fa? Oxigént termel, megköti a szenet, a nitrogént, megtisztítja a vizet, felhasználja a napenergiát, védelmet nyújt számos fajnak, komplex cukrokat állít elő, és még szaporodik is. Vajon mi lenne, ha az épületeket a fák mintájára terveznénk meg? Mi történne, ha a városok olyanok lennének, mint az erdők? Mi lenne, ha az épületek fotoszintetizálnának és felhasználnák a napenergiát?

A lakhatás, a szennyvíz kezelés, az élelmiszertermelés, és az energia előállítás egyetlen rendszerben való integrálásával az emberiség tized annyi nyersanyagot használna fel, mint most. EpaOko-labnyomAz elfogyasztott energia harmadát az épületek használják el, és a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátók, miközben a legegyszerűbb technológiákkal is csodákat művelhetünk. A jelenleg is rendelkezésre álló vagy rövid idő alatt kifejleszthető technológiai megoldások segítségével, 90 százalékkal tudnánk csökkenteni az emberiség ökológiai lábnyomát. A jó irány a lassú függetlenedés az olajtól hatékonyabb közlekedéssel, jobban szigetelt házakkal, és az alternatív energia-előállítás fejlesztésével. A cél ezeket túlsúlyhoz juttatni.

A folyamat nem lesz villámgyors és már 30 évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni. Az a legérthetetlenebb, hogy még mindig vannak olyanok, akik megpróbálják megakadályozni.

Ez nem technológiai, hanem kormányzati kérdés. Azonnal neki kellene állni a feladatoknak minden kormánynak, minden szervezetnek, cégnek, minden állampolgárnak. Nincs vesztegetni való időnk! Nagyon jó lenne, ha 500 év múlva úgy emlékeznének ránk, hogy az utolsó pillanatban ugyan, de az emberiség összefogott és nekiállt a nagy munkának.

letöltés (11)A földön jelenleg 1 millió szervezet küzd a környezetvédelemért és a társadalmi igazságosságért, és a számuk egyre csak nő. Kezdenek összedolgozni, hogy megszűnjön az energia, a víz, az élelem, és a pénzügyi források elpocsékolása. Olyan mintha kitűztünk volna egy közös célt. A világ minden táján élő emberek, mintha tudnák, min kell dolgozniuk, és neki is látnak, pedig világos, hogy ők is csak egyetlen pontocska lesznek a jövő nagy tablóján. Tudják, hogy ha sikerül akár egyetlen építőkockával hozzájárulni, a közös mű végül fel fog épülni. A fenntartható jövő.

A generációnknak az a feladata, hogy felépítse az új gazdaságot a rendelkezésre álló idő alatt.

A kulcs az energia. Nagy mennyiségű olcsó és tiszta energiával rengeteg probléma oldható meg, nélküle viszont nem megyünk sokra.

images (33)A nap a világ legnagyobb energiaforrása. Minden egyes napon annyi energia érkezik a földre,images (34) amennyi 13 ezerszer elég lenne minden egyes gépünk meghajtásához.

Eljutottunk odáig, hogy a szélenergia felhasználása ipari szinten is elérte azt a mértéket, ahol már pénzügyileg is versenyképes a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal előállított energiával szemben.

 

Az élet teremti meg azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az élet virágzását. Ha ezt az elvet érvényre juttatjuk a technológiában, a városokban, az oktatásban, a ruhákban, az élelmiszerekben, és minden hasonlóban, hosszú és boldog jövő vár ránk ezen a csodálatos bolygón.

EcoMe2_Offset_Certificate_greenmatrix -website-2t

A fejlődéshez és az előrehaladáshoz elengedhetetlen a gyors változásra képes gazdaság. Hogyan lehet megvédeni mindannyiunk közös kincsét, a levegőt? Az egyik módszer az, ha a szennyezőknek fizetniük kell a légszennyezési kvóta rendszer részeként.

 

 

A globális felmelegedés hatalmas folyamat, értelmetlennek tűnhet a személyes cselekvés, pedig kulcsfontosságú, ugyanis, ha mindenki változtat a viselkedésén, az összeadódó hatás hatalmas lesz. Meg kell mutatnunk a politikusoknak, hogy fontosnak tartjuk a kérdést.

Megvan a jogunk a szavazásra. Az ember minden nap szavaz, amikor fizet az üzletekben. A vásárlási döntéssel azt mondja, mindenben egyetértek ezzel a termékkel, azzal, ahogy készült, hogy milyen anyagokat használtak hozzá és azzal, hogy mi történik vele, amikor már nincs rá szükségem.

Tudatosítani kell magunkban, hogy nem csak a fogyasztás vezet a boldogsághoz. Nem kell elutasítani a fogyasztást, de nem szabad engedni, hogy a piac diktáljon, matricanem szabad hagyni, hogy a piac határozza meg a személyiségünket. A tárgyak ellopják tőlünk az időt. Minél több mindent birtoklunk, annál többet kell dolgozni a megtartásukért, és annál inkább a tárgyak rabszolgájává válunk.

Vissza kell térnünk a mértékletesség ipari forradalom előtti eszményéhez. Ez nem szegénységet jelent, hanem a források ésszerű felhasználását.

 

 

images (10)

Nem lesz elég egy-két törvényt megváltoztatni, hanem széleskörű összefogás kell. 

Green_Europe_logo_2Tartsunk önvizsgálatot, nézzük meg, miben vagyunk tehetségesek, képezzük magunkat, és kezdjünk el tenni a környezetért.

Szeressük önmagunkat és legyünk adakozóak, és tanuljuk meg szeretni a földet, a világot, amelyben élünk.

 

Az utolsó óra (The 11th Hour) című film alapján, az egykori szovjet államelnök Mihail Gorbacsov,  Paul Hawken újságíró, Stephen Hawking asztrofizikus, a Nobel-díjas Wangari Maathai, tudósok és környezetvédelmi elkötelezettek, mint David Orr, David Suzuki és Gloria Flora  gondolatait lejegyezte: Vásári József

 

© 2014 - 2017 | GreenMatrix | Carbon Neutral Server | Impresszum · Adatvedelmi nyilatkozat · Jogi nyilatkozat